Az uszoda
A 2002-ben felújított Sportuszoda 
A Sportuszoda télen-nyáron nyitva áll. Egy nyitott 50 méteres, egy nyitott 33 méteres és egy fedett 25 méteres medencével, valamint nyitott és fedett műugrómedencével, gyermekmedencével és szaunával várja az érdeklődőket. A lelátók, az étterem és a korszerű kijelző lehetővé teszi rangos sportesemények megrendezését. Sok élsportoló rendszeresen itt végzi napi edzését. A tanfolyamokon az úszósport hírességei tanítják úszni a kicsiket.
Éredemes körülnézni az előcsarnokban. A falakat az úszósport és az öttusa olimpiai és világbajnokainak márványtáblái és az 1930-as építkezés idején készített korabeli fotók díszitik. Az akkori építkezésről érdemes tudni, hogy a Hajós Alfréd tervei alapján készült épületet 1930 áprilisától decemberig építette fel a STABIL Építő Rt. A fedett uszoda 1937-ben nyitott 50 méteres, és 1958-ban a nyitott 33 méteres medencével bővült. Aki Hajós Alfréd korabeli kézjegyére kíváncsi, az Uszoda jobb sarkán a zászlótartó mögött egy különleges téglán megtalálja.
Az Sportuszoda hétköznapokon 6-13 óráig, hétvégéken 6-18 óráig tart nyitva.
Hetven éves a Nemzeti Sportuszoda
2000 dec. 07 - Forrás: Népszabadság (Török Albert írása)
1930. december 3-án este nyílt meg a magyar sportolók számára a Nemzeti Sportuszoda a Margit-szigeten, itt készültek fel a hivatalos avatóversenyre, amelyet ünnepélyes keretek között december 7-én és 8-án tartottak meg. A fő attrakció - a német versenyzők mellett - a magyar-osztrák férfi úszómérkőzés volt. Az eredeti terv szerint a hazai sportolók már december 2-án elkezdték volna edzéseiket, ezt azonban megakadályozta a medence iszapos vize. Az uszoda feltöltésekor ugyanis a víz kihozta az építkezések során a vezetékekbe került földet, ezért a tréning csak egy nappal később kezdődhetett el.
A korszerű uszodát Hajós Alfréd építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok tervezte, aki az 1896-os athéni olimpián a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban szerzett aranyérmet. Európa legnagyobb fedett uszodája nyolc hónap alatt készült el. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1930. március 17-én tette az első kapavágást, a tényleges munkálatok azonban csak április elején kezdődtek meg. A főváros első modern középülete klinkertégla-burkolatot kapott, belső terében pedig jól láthatók voltak a tetőszerkezetet tartó vasbeton ívek.
Az uszoda felépülésével a magyar úszósport közel harmincéves álma valósult meg. A nagy, 33,3-szor 18 méteres medence alkalmas volt - 500 méteres versenyig - a rekordok hitelesítésére, az 1,90-től 3,70 méterig terjedő vízmélység pedig ideális volt a vízipólózáshoz. A télen-nyáron egyaránt használható sportlétesítmény, amelyben nemzetközi úszóversenyeket és vízilabda-mérkőzéseket is lehetett rendezni, lehetővé tette a magyar sportolók folyamatos felkészülését. A harmincegy méter fesztávolságú csarnokban ezerkétszáz ülőhelyet és ezernyolcszáz állóhelyet alakítottak ki, így összesen háromezer főnyi néző kísérhette figyelemmel a versenyeket. A Nemzeti Sportuszoda felépítéséhez a kultuszminisztérium és a székesfőváros egy-egymillió pengővel járult hozzá, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa pedig ingyen engedte át a Margit-szigeti telket, és díjtalanul biztosította a termálvizet.
A fedett uszodát december 7-én Horthy Miklós kormányzó és felesége jelenlétében avatták fel. Ünnepi beszédet mondott többek között Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sipőcz Jenő budapesti polgármester, Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke és Drigny, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) elnöke. A kétnapos magyar-osztrák úszómérkőzést Magyarország fölényesen, 42:27 pontaránnyal nyerte meg. A "Fedett" első rekordját - 5 perc 14,8 másodperc - Halasy Olivér úszta a 400 méteres gyorsúszásban.
Wannie II. András a 100 méteres, Halasy Olivér a 400-as és az 1500-as gyorsúszásban, Nagy Károly a hátúszásban lett első. Az Ausztria elleni vízipóló-mérkőzést is Magyarország nyerte. A hazai úszók - a németek részvételével megrendezett - meghívásos versenyeken is szép sikereket értek el. Halasy Olivér 1000 méteren rekordidővel verte a német Neitzelt; Lenkey Magda a 100 méteres gyorsúszásban győzte le az osztrák Fritzi Löwyt, aki csak néhány centivel tudta megelőzni a harmadik helyezett Sipos Mancit. A 200-as férfi és női gyorsúszásban, valamint a hátúszásban német győzelem született, ez utóbbi versenyszámban Bitskey Aladár országos rekordidőt úszott, és a célba való rossz beugrás miatt szorult a második helyre.
Csonka Pál tervei szerint a sportuszodát 1937-ben kibővítették, az 50x20 méteres nyitott versenymedencét a "Fedett" épülete mögötti területen helyezték el. Ünnepélyes keretek között augusztus 4-én adták át rendeltetésének a kétezer-négyszáz köbméter térfogatú, új vasbeton medencét, amely alig öt hét alatt készült el. Az átadás után ebben a medencében a magyar válogatott a 4x100-as gyorsúszásban világcsúcsot ért el, ezt azonban a szabálytalan úszóöltözékek miatt nem lehetett hitelesíteni. Kezdetben az ideiglenes fatribünökön hatezer-kétszáz nézőt lehetett elhelyezni, a később felépített lelátókon azonban már közel nyolcezret. 1938-ban készült el a 20x15 méteres és 5,5 méter mély műugrómedence, amelyhez több trambulin, valamint egy öt és egy tíz méter magas ugrótorony tartozott.
1958-ban Budapesten, a Nemzeti Sportuszodában rendezték meg a IX. úszó-, műugró- és vízilabda Európa-bajnokságot. A versenyekre egy 33,3-szor 22 méteres nyitott gyakorlómedence épült, melyet Hajnádi György tervezett. Az Európa-bajnokságon a magyar vízilabdacsapat százszázalékos teljesítményt nyújtott, így méltán vehette át a bajnoki ezüstserleget. A férfi műugrásban Újvári László aratott győzelmet, ő volt az első magyar sportoló, aki ebben a versenyszámban aranyérmet nyert. Az 1500-as gyorsúszásban Katona József második, a 100 méteresen Dobai Gyula harmadik helyezést ért el. A magyar 4x100-as férfi vegyes váltó ezüstérmet, a 4x200-as gyorsváltó bronzérmet szerzett. Több rekord is született: a brit Black Európa-csúccsal győzött az 1500 méteres férfi gyorsúszásban, a Szovjetunió csapata pedig a 4x100-as férfi vegyes váltóban; ugyanakkor a hollandok női vegyes váltója világ- és Európa-csúcsot úszott.
A Margit-szigeti sportlétesítmény több ízben otthont adott a nemzetközi vízilabda-kupaküzdelmeknek, 1954-ben és 1969-ben itt tartották az öttusa-világbajnokság úszóversenyeit is. A Nemzeti Sportuszoda 1976-ban vette fel Hajós Alfréd nevét, ugyanebben az évben nyílt meg a budai Duna-parton a magyar úszósport új központja, a Komjádi Béla Sportuszoda.
Hajós Alfréd (1878-1955) Magyarország első olimpiai bajnoka. A korabeli magyar sportélet kiemelkedő személyisége volt. Tizennyolc éves korában egy napon aratott kettős győzelmet az athéni Zea-öböl 11 fokos vizében. Az akkori időknek megfelelően igazi "all-round" sportember volt. Játszott 1897-ben az első hivatalos magyarországi labdarúgó-mérkőzésen: balösszekötő volt Bécsben, az osztrákok elleni első válogatott találkozón. Kevesen tudják, hogy a magyar válogatottat irányító szövetségi kapitányként is tevékenykedett. Vízilabdázott, tornázott, majd a mérnöki tervezőasztalnál alkotott maradandót. Talán az egyetlen olimpiai bajnok, aki később az ötkarikás szellemi versenyek során is főszerephez jutott. Lauber Dezsővel közösen beadott stadiontervüket a legjobbnak ítélték ugyan, de csak ezüstéremre tartották érdemesnek 1924-ben, Párizsban. Építészmérnökként Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott. Számtalan középület, így a híres debreceni Arany Bika Szálló, a debreceni színház, a szabadkai bankpalota, az 1924-ben megépült Újpesti-stadion, valamint a margitszigeti fedett sportuszoda tervezője. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1953-ban díszoklevéllel tüntette ki.
Olimpiai eredményei:
| olimpia | helyezés | versenyszám |
| 1896 Athén | 1. | 100 méter gyorsúszás |
| 1896 Athén | 1. | 1200 méter gyorsúszás |
1924 Párizs |
2. |
művészeti verseny, nyílt stadionok terve |
Javaslat Szent István Rendre, A kitüntetési albizottság a Hajós Alfréd-díjról (részlet)
Népszabadság 2003. április 18. Szerző: D. Gy.
Hiányzik egy olyan kitüntetés is, amelyikkel a köztársasági elnök a nem kormányzati szférában tevékenykedők munkáját jutalmazná. Megmaradna a Corvin-lánc, a Nagy Imre Érdemrend, a Kossuth- és a Széchenyi-díj. A sportban elért eredményeket ismerné el a Hajós Alfrédról elnevezett díj. Harctéri - egészségügyi, műszaki stb. egységekben teljesített - tevékenységért kaphatnák meg az arra érdemesek a Bátorságkeresztet kardokkal.
Kitisztították a medencéket
Népszabadság 2002. augusztus 27. Szerző: Sz. J. L.
Ma reggel ismét megnyitják az árvíz miatt augusztus 16-án bezárt margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodát - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Sportuszodák Igazgatósága Sportfolió Kht. megbízott vezérigazgatója, Weil Ferenc. A szabad téren víz alá került az 50 és a 33 méteres, a műugró- és gyermekmedence és a gyakorlópálya. A fedett részeket sem kímélte az árvíz, elöntötte a 33 méteres medencét, a tanpályát és a gyermekmedencét.
Az árvizet jelentősebb anyagi kár nélkül vészelték át, bár a megbízott vezérigazgató tájékoztatása szerint a károk felmérése még folyamatban van. Az már látszik, hogy komoly javításra szorul a vízforgató gép és a csatornarendszer. A víz visszavonulása után azonnal megkezdődött a takarítás, fertőtlenítés. Az ÁNTSZ vizsgálata után nyithatták meg az uszodát a műugrómedence kivételével, néhány nap múlva azonban már ott is friss víz várja a sportolókat. Az uszoda ma reggel hat órától ismét nyitva van, a továbbiakban hétköznap 17 óráig, hét végén pedig 18 óráig várja a vendégeket.
Hajós Alfréd posztumusz Magyar Örökség Díja
Nemzeti Sport, 2002.12.23. - Vad Dezső
Hajós Alfréd, a magyar sport első olimpiai bajnoka életútja posztumusz elismeréseként Magyar Örökség Díj kitüntetésben részesült. Az 1991-ben alapított Magyarországért Alapítvány ezúttal a Szent Margit Gimnázium dísztermében tartotta 29. díjkiosztó ünnepségét. A bíráló bizottság az állampolgárok javaslata alapján az elmúlt század jelentős magyar teljesítményéért ítél oda elismeréseket. A díjazottak névsorát tartalmazó Magyar Örökség Aranykönyvét a Nemzeti Múzeumban őrzik. Az elmúlt években jó néhány kiváló magyar sportember, olimpiai bajnok, köztük Papp László, Balczó András, a labdarúgó Aranycsapat, Kárpáti Rudolf, Gyarmati Dezső, Zsivótzky Gyula, Kőbán Rita, Egerszegi Krisztina részesült hasonló kitüntetésben.
Hajós Alfréd érdemeit Fekete György Munkácsy-díjas érdemes művész, belsőépítész méltatta. Kiemelte, hogy az első újkori olimpiai játékokon kettős győzelmet aratott Hajós Alfréd építészmérnökként is maradandót alkotott, többek között eszményi stadiontervét 1924-ben ezüstéremmel jutalmazták a szellemi olimpiai versenyeken. A kitüntetést Szabó Lajos, a Sportmúzeum igazgatója vette át.
Hajós Alfréd emlékét becsülettel és tisztelettel őrzi a magyar olimpiai család. Sírboltját a MOB segítségével két éve újították fel. Csaknem tíz éve, 1993-ban iktatták be a halhatatlanok, a legjobb magyar sportolók egyesületének tagjai közé. Négy iskola vette fel nevét. Születésének közelgő, 125 éves jubileuma alkalmából január végén a zuglói Hajós iskolában nagy ünnepségre készülnek, amelyen az Angliában élő unoka, Michael Hargrave is jelen lesz.
Hajós Alfrédra emlékeztek
Nemzeti Sport, 2003.02.01.
A 125 éve született Hajós Alfrédra, a magyar sport első olimpiai bajnokára, a szellemi olimpián is díjazott építészre emlékezett pénteken az olimpiai család. A bajnok nevét immár másfél évtizede viselő zuglói iskolában ünneplőbe öltözött fiatalok nagy izgalommal várták a meghívott olimpiai bajnokokat, akik közel ötvenen - Balczó Andrással az élen - időben, pontosan érkeztek.
Hajós Alfréd síremléke a Kozma utcai temetőben:
fotó: ifj. Thaly Zoltán (MLSZ)
Hajós az élen? Margit-szigeti változat a 2006-os Eb-rendezésre
Népszabadság 2003. június 27. Szerző: Ferencz Gábor
Lágymányos helyett a Margit-sziget adjon otthont a 2006-os Európa-bajnokságnak - ez a lényege annak a "B tervnek", amelyet a Magyar Úszó Szövetség és a sporttárca dolgozott ki arra az esetre, ha tovább húzódna az eredetileg a XI. kerületi egyetemvárosba tervezett beruházás indítása. Egy biztos: meg kell oldani, hogy zökkenőmentesen adjon otthont az úszó Eb-nek Budapest - mondta lapunknak Keszthelyi András, Gyurcsány Ferenc miniszter kabinetfőnöke, aki ehhez még hozzátette: amennyiben késik az egyetemek egyetértő nyilatkozata az építéssel kapcsolatban, az idő rövidsége miatt lehet, hogy módósítani kell az eredeti elképzelést.
A kormány május 28-i ülésén összesen 7,8 milliárd forintot hagyott jóvá a 2006 nyarán esedékes budapesti úszó Európa-bajnokság létesítményeire. A többmedencés vízi központ megépítéséért több kerület is vetélkedett; az egyetemi negyed végül megelőzte a Kőér utcai Spartacus-bázis fejlesztését javasló Kőbányát. Lágymányos győzelme azonban nem a küzdelem végét jelentette, ugyanis a területet kezelő két felsőoktatási intézmény, a BME és az ELTE nem írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amely az építkezés megkezdéséhez elengedhetetlen lett volna - holott korábban az érdekeltek messzemenően támogatták a tervet. Az egyetemek már működő sportlétesítményeiket, diákjaik és oktatóik testmozgási lehetőségét féltették a nagyszabású munkáktól, noha az építkezés miatt egyetlen sportlétesítmény sem kerül veszélybe.Úgy tudjuk, hogy a verseny zavartalan megrendezéséért felelős sporttárca és szakszövetség ezután kezdett fontolgatni más helyszíneket is, hiszen a beruházás üteme igen feszített. Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke a formálódó elképzelésekhez hamarosan az Európai Úszó Szövetség hozzájárulását is megszerezte.
Ezek szerint a kontinensviadal helyszíne a Margit-sziget, a Hajós Alfréd uszoda is lehetne.A patinás sporttelep nyitott 50 méteres medencéjét két sávval kiszélesítenék, így tíz pálya szolgálná a versenyzőket. Ötvenkét méter hosszúra bővülne a most harminchárom méteres nyitott medence, s itt rendezhetnék a műugró- és műúszószámokat. Ehhez a jelenlegi kétméteres mélységen is változtatni kellene; a medence egyik felében ötméteres víz csobogna, s a parton egy korszerű ugrótorony emelkedne. A medence körül kétezer néző leültetésére alkalmas tribünt építenének.Nem maradna uszoda nélkül azonban Lágymányos sem, sőt a Kőér utcai telep is profitálhatna a nagy versenyből. A kormány által biztosított 7,8 milliárd forintból ugyanis egy kisebb XI. kerületi uszodára és a Spartacus-telep korszerűsítésére, a 33 méteres medence ötvenesre bővítésére is futná.
Fától az erdőt
Népszabadság 2004. július 14. Szerző: J.J.
Az ember azt hinné, hogy csak a rendezés elnyerése a nehéz, a többi már - akár a karikacsapás. Az ember azonban alkalmasint naiv, vagy ha nem az, hát Magyarországon él, ennek folytán csak néz nagyokat, és nem nagyon érti, mi történik körülötte. A 2006-os "vizes" Európa-bajnokság rendezési jogát 2002 decemberében nyerte el Magyarország, volt is nagy öröm. Fővárosilag legalábbis. Budapestnek végre korszerű, XXI. századi, minden igényt kielégítő fedett uszodája lesz; manapság ugyanis már nem titok, hogy az - Eindhovennel szemben győztes - pályázatban ennek felépítése szerepelt.
Az ötlet fondorlatos volt (és ezt most már kár lenne tagadni): az Eb ürügyként (is) szolgálna, hogy ha lesz verseny, lesz uszoda is. A pályázatot kormánygarancia támogatta, igaz, másfél éve még senki sem sejthette, hogy az akkoriban a beruházásra szánt összeg a megszorító intézkedések nyomán erősen megcsappan majd az építkezés kezdetére.
Miután majdani fedett uszoda szerepelt a pályázatban, nyilvánvalóan a helyszín sem volt konkrét: az európai szövetséget a legkevésbé sem érdekelték a budapesti helyrajzi számok. A döntést követően heves lobbizás kezdődött, ahogyan az már mifelénk lenni szokott; érdekek csaptak össze, érvek röpködtek. Volt, hogy a Kőér utca volt nyerőben, aztán nagyon feljött Lágymányos, de az egyetem vezetése egyszerre csak túl sokat akart, továbbá szívósan tartotta magát a Latorca utca is, hogy végül mellbedobással, praktikus okokból a Margit-sziget "nyerjen". A Hajós Alfréd uszoda akkor került az élre, amikor kiderült, hogy az építésre eredetileg gondolt összegnek (kevés híján nyolcmilliárd forintnak) csak a töredéke áll rendelkezésre, ami csupán felújításra, korszerűsítésre elegendő, új (fedett) objektum felépítésére nem.
Nem Magyarországon élnénk persze, ha az előkészületekbe nem vegyülnének politikai felhangok, pedig ígéret van arra, hogy a majdan elkészülő objektum bizonyosan nem Gyurcsány Ferenc nevét viseli majd, mi több, az uszoda abban az esetben is látogatható lesz, amennyiben 2006-ban új kormány kezdene ténykedni. Abban viszont nem volt semmilyen politikusi praktika, hogy kiderült, a jó öreg nyitott ötvenes nyolc pályája nem bővíthető tízre, illetve igen, csakhogy az annyiba kerülne, mint egy új uszoda, ezért a régi marad olyan, amilyen, a mögötte lévő két, vitatható talajállapotú teniszpálya és egy lerobbant üdülő helyére álmodtak egy vadonatújat: közel is van, praktikus is.
Csakhogy senki nem számolt a zöldekkel; vagyis korai volt az öröm. A környezetvédők a fákért aggódnak - érthető módon, teszem hozzá -, és máris számháborúba kezdtek. Hatvannyolc kivágásra ítélt fáról beszélnek, szemben az építők által gondolt hattal-nyolccal. "Fákkal beültetett teniszpályáról még nem hallottam", próbál kedélyes lenni a drámai helyzetben Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke, "de valószínűleg ott sem lehet sok, ahol eredetileg az üdülő épülete állt", teszi hozzá indignálódva. Ugyanakkor szeretné megnyugtatni az aggodalmaskodókat, hogy ma már százéves fákat is gyökerestül ültetnek át; példát is szívesen mondana, csak nem szeretne személyiségi jogokat sérteni. Rendkívüli faültető akciókat is ígér fiatal és korosabb úszók részvételével, füves térséget, ha igénylik, kisebbfajta arborétumot az uszoda köré, mindent, csak kezdődhessen már az építkezés.
Ugyanis 2006-ban rendeznének itt egy Európa-bajnokságot. Ha valakinek fontos ez még egyáltalán.
Világrekordok az Egyesült Államok olimpiai válogatóversenyén: a 200 m-es hátúszásban Aaron Peirsol (1:54,74) javította meg saját, 2002-ben felállított, míg a 200 m-es női mellúszásban a képünkön látható Amanda Beard (2:22,44) szárnyalta túl az ausztrál Leisel Jones múlt szombaton elért világcsúcsát. Michael Phelps újabb aranyérmet nyert, ezúttal 200 m vegyesen, és 200 háton is kivívta az athéni szereplés jogát, mivel Peirsol mögött a második helyen csapott a célba
Szigeti nagyerdő
Népszabadság 2004. július 17. Hozzászólás a Fától az erdőt címmel 2004. július 14-én megjelent cikkhez, azaz a Hajós Alfréd uszoda bővítéséhez.
Lássuk a fákat meg az erdőt, sőt a tanulságokat is! A 2006. évi úszó Európa-bajnokság megrendeléséről szóló kormányhatározatok nem tartalmaznak a Margit-szigeten a sportuszoda jelentős bővítésével járó helyszínkijelölést. Sőt: mindegyik határozat az ELTE Lágymányosi Sportközpontját jelöli meg a rendezvény helyszínéül. Csak üdvözölni tudnám a kormány határozatainak betartását és megvalósítását.
A 47/1998. sz. (X. 15.) fővárosi közgyűlési rendelet alapján a Margit-sziget egésze a "védett közpark" kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a beépítésre szánt teniszpályák, zöldfelületek stb. változtatási tilalom alatt állnak, függetlenül attól, hogy a teniszpályák és a fák állapota milyen. Ez a szabályozás a fővárosban élők védelmét jelenti, a városképét, a zöldfelületét, azaz, hogy gyermekeink hörgőrák nélkül tudjanak élni.
A sportuszoda 50 méteres medencéjének bővítése (8 pályáról 10-re) olyan "drága, mint egy új uszoda építése". A medence bővítése a költségek húsz százalékát jelenti, a fennmaradó, jelentős összeg új gépház, vízforgató, vezeték stb. építését. Ezt összemosva a fenti állítás jelentősen beviszi az erdőbe az olvasót, esetleg a döntéshozókat is.
A bővítésre szánt terület mellett két működő vízműkút található. A 123/1997 sz. kormányrendelet tiltja vízműkutak belső védőterületén nem víztermelő létesítmények építését. A tervezett bővítés érintené ezt a területet, mellyel a budapestiek ivóvízellátását veszélyeztetné.
Az építés nyilván jelentős felvonulási területet igényelne, sőt a nagy tömegeket vonzó rendezvény közlekedési útvonalai, parkolási igényei is a Margit-sziget zöldfelületeit vennék igénybe (a parkolást tekintve nyilván véglegesen).
Ha a döntéshozók nem csupán a "fájuknál" (a bővítésnél) maradnak, hanem körüljárják az erdőt, akkor már az elinduláskor tisztázható lett volna, mely kötöttségek (és adottságok) vonatkoznak a vízműkutak biztonságára, a főváros történelmi városközpontjában lévő városkép és környezetünk szempontjából meghatározó közpark - a Margit-sziget - beépítésére.
Végezetül Gyárfás Tamás faültetési akciós ötletét felhasználva élek egy abszurd befejezéssel. Megkérdeztem több neves környezetvédőt, mindegyik hajlandó lenne az Angol utcai tévéstúdióban létesítendő parkban fát ültetni. Ígérjük viszont, hogy a park létesítéséről szóló nyilvános tervpályázat kiírása előtt erről azért megkérdezzük őt. De vajon ez "fordítva", a Margit-szigeten, hogy is működik?
Dr. Endrédy István
a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke
Az uszodaépítés ügyében tegnap megbeszélést folytatott a sportminisztériumban Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke és Gyurcsány Ferenc miniszter. Gyárfás úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca vezetője megnyugtatta őt: jóakarattal valamennyi, ma még vitás kérdés rendezhető. "Abban mindketten egyetértettünk, hogy az építkezés következtében semmiesetre sem sérülhet a Margit-szigeti természet, a vízellátás és a budapestiek egészsége. Ha valóban minden érintett szeretne megoldást találni, akkor azt meg is találjuk" - jelentette ki a sportági elnök, aki hozzátette: Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok vezetésével már meg is alakult az a - hajdani neves úszókból álló - természetvédő csoport, akár faültető brigád, amely szívügyének tekinti a Margit-szigeti környezet megóvását. "Ami pedig a Nap Tv-vel kapcsolatos, tréfás faültetős ötletet illeti, számunkra az úszó Eb ügye ennél komolyabb" - jegyezte meg.
Hajós-diadal a Margit-szigeten is
Népszabadság 2004. július 19. Szerző: D.Gy.
A plakát az utca képeskönyve - állították a XX. század elejének jeles reklámteoretikusai és később újságírói. Ehhez hozzátehetjük: egyszersmind a hétköznapok históriás könyve is.
Ha van sportplakát, hát ez az! Mert uszodába invitálja az úszni vágyókat, az úszó- és vízilabdasport iránt érdeklődőket. Mert az a Hajós Alfréd tervezte, aki az 1896-os athéni olimpia úszóversenyén 100 és 1200 méteren is első lett, utóbb tagja volt a magyar labdarúgó-válogatottnak, és szövetségi kapitányként is tevékenykedett, az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyein pedig minden más pályázóénál jobbnak ítélték a Lauber Dezsővel közösen alkotott stadiontervét. Mert a plakátot az a Manno Miltiades tervezte, aki szintén olimpikon volt, 1912-ben Stockholmban az evezősversenyeken a nyolcasban húzott, birkózószobrával pedig második helyezést szerzett az 1932-es Los Angeles-i játékok szellemi versenyein - nem is beszélve a kisebb sikereiről, arról, hogy többszörös magyar bajnok volt evezésben, kerékpárban meg korcsolyázásban, sőt gólkirályi címet is szerzett a futballpályák gyepén. És még nincs vége: a plakátot abban a nyomdában nyomtatták, amelyiknek társtulajdonosa volt Kellner Gyula - őt csupán ketten tudták megelőzni az athéni olimpia maratoni távján, hogy azután itthon seregnyi más sportágban is a legjobbak közé küzdje föl magát.
A sorozatunkat záró plakát főszereplőjét, a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát 1930 elején kezdték építeni - és december 8-án már fel is avatták. Ünnepélyes keretek között, az első számú vendég maga a megnyitást bejelentő kormányzó volt. Horthy nemcsak avatott. A Nemzeti Sport december 8-i számának tudósítása szerint: "Hajós Alfrédot, az úszócsarnok nagyszerű tervezőjét verseny közben magához kérette a kormányzó. Elmagyaráztatta magának az épület mesteri konstrukcióját, s a beszélgetés végén közölte vele, hogy kormányfőtanácsossá nevezi ki."
A Sporthírlap munkatársa meginterjúvolta a tervezőt:
"Fáradt vagyok - mondotta Hajós Alfréd -, nagyon fáradt. Ez az utolsó két nap nagyon megviselt, és most úgy érzem magam, mint az athéni olimpiai győzelem napján.
Kérdeztük, hogy a nagy finis után nem kíván-e pihenni.
- Pihenni? No igen, most a Sportcsarnokról fogok tervezgetni, és van még egy nagy másik álmom, a Nemzeti Stadion. Ezekhez térek vissza. Folytatom az álmokat."
Bizonyos álmok, persze, már az új létesítménnyel beteljesedtek. "Tavaly ilyenkor vagy még azelőtt a sárga irigység fogott el, amikor a bécsi úszók téli fellegvárának nevét emlegették előttünk - írta a Nemzeti Sport vezércikkének szerzője. - Amikor válogatott vízipólócsapatunk elbukott az amszterdami olimpia idegtépő finisében, akkor éreztük először velőig hatóan a téli uszoda hiányát, amit nem pótolhatott vízipólósaink tornatermi tréningje... Ma már áll a fedett uszoda, s a magyar úszósport nem kényszerül ezután féléves tétlenségre."
Az uszoda nem kínált mindenkinek mindennapi lehetőséget. Az árai meglehetősen borsosak voltak. A plakát pontosan tájékoztatta az érdeklődőket: "Hétköznap: (szigeti belépővel együtt) kabinnal 1.50, nagy szekrénnyel 1.20, kis szekrénnyel 1.- pengő; vasár- és ünnepnap: (szigeti belépővel együtt) kabinnal 1.90, nagy szekrénnyel 1.50, kis szekrénnyel 1.30 pengő; szigeti belépővel vagy szabadjeggyel rendelkezőknek hétköznap: kabinnal 1.20, nagy szekrénnyel -.90, kis szekrénnyel - 70 pengő; szigeti belépővel vagy szabadjegygyel rendelkezőknek vasár- és ünnepnap: kabinnal 1.40, nagy szekrénnyel 1.-, kis szekrénnyel -.80 pengő; kedvezményes jegyek köztisztviselők és katonatisztek részére (csak hétköznapokon érvényes): kabinnal -.90, nagy szekrénnyel -.60, kis szekrénnyel -.40 pengő."
A jegyüzéreknek aligha termett babér a szigeten. Leszámítva a megnyitó napjának nemzetközi úszóviadalát. Arra még a 4 pengős jegyeket is felárral tudták eladni.
Széchy a Szigeten?
Népszabadság szerző: B. G. 2004. szeptember 15.
A Magyar Úszó Szövetség elnöksége egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a két év múlva esedékes Európa-bajnokság helyszíneként a Margit-szigeti Hajós Alfréd uszoda szomszédságába tervezett létesítményegyüttes névadójának a hétfő hajnalban elhunyt "edzőpápát", Széchy Tamást javasolja. A kérdés már csak az: elkészül-e egyáltalán az új uszoda?
Az Eb rendezési jogát 2002-ben nyerte el a sportág hazai szövetsége, nem utolsósorban annak a nyomatékosított ígéretnek köszönhetően, hogy a kontinensversenyre új fedett uszoda épül Budapesten. A költségvetésben el is különítettek erre a célra 7,8 milliárd forintot, ám a Draskovics-csomagként elhíresült megszorító intézkedések nyomán a pénz szőrén-szálán "eltűnt". Az új helyzetben vészmegoldást találtak az illetékesek: a Margit-szigeti Hajós Alfréd uszoda mögötti, jelenleg a Pénzügyminisztérium teniszpályáinak otthont adó területre álmodtak tízpályás úszó-, illetve kéttornyos műugrómedencét. Ki is írták a tervpályázatot, mi több, már győztest is hirdettek - az egész procedúra nem kerülhetett többe negyvenmilliónál... -, amikor kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóságnak, valamint néhány zöldszervezetnek súlyos kifogásai vannak a helyszínnel szemben. (Csak csendesen, így, zárójelben kérdezzük: nem lett volna helyesebb előbb tájékozódni, s csak utána pályáztatni?) A huzavona jelenleg is tart, s bár Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke immár bizakodó, azt azért megemlíti: "Kevesebb időnk maradt a munka befejezésére, mint amennyi eltelt a rendezési jog elnyerésétől mostanáig."
Időközben a magyar sport színe-java fölvonult az építkezés ügye mellett, s a mások mellett Darnyi Tamással, Güttler Károllyal, Hegedűs Csabával, Kőbán Ritával megerősített "tárgyalóküldöttség" jutott is némi eredményre a környezetvédőkkel: a csapat vállalta, hogy a kényszerűen kivágandó fák helyett újakat ültet. Ezzel azonban még nem oldódott meg minden, mert az elvégzett felmérések arra az eredményre jutottak, hogy akár a főváros vízellátása is veszélybe kerülhet, ha a munkagépek célba veszik a területen lévő kutakat. Jó hír ugyanakkor Gyárfás friss információja, miszerint az ominózus víznyerők kivétel nélkül használaton kívüliek, vagyis e tekintetben sincs ok az aggodalomra. Szintén az elnöktől tudjuk, hogy nemrégiben "illetékes vezetők" arról tájékoztatták őt: az akadályok lassanként elhárulnak, vagyis lesz Eb Pesten.
Ugyanezt mondta érdeklődésünkre Görözdi György, a sporttárca miniszteri biztosa. Közölte, hogy két héten belül elkészülnek azok a tervmódosítások, amelyek - egyebek közt - a szennyvíz- és a csapadékelvezetés problémáit orvosolják. "Minden okunk megvan a reményre, hogy ezt követően nem kerülnek elő további aggályok - jegyezte meg, majd hozzátette: - Ez esetben még az idén hozzákezdhetünk az építkezéshez, s a szükséges létesítmények elkészülhetnek a jövő évi ifjúsági Európa-bajnokságra. Afelől pedig végképp nincs semmi kétségem, hogy 2006 nyarán Budapesten, a Margit-szigeten tartják a felnőttek Eb-jét."
A Széchy Tamás uszodában? - tettük föl a költői kérdést Gyárfásnak, aki így reagált: "Amennyiben rajtunk múlik, akkor igen. Bevallom, a mester haláláról értesülve önkéntelen, hirtelen ötlet volt, de azóta egyre inkább meggyőződésemmé vált: miért ne használhatnánk föl az elismerésre abszolúte rászolgáló Széchy senkihez nem hasonlítható erejét akár akkor is, amikor már nincs velünk? Pláne, hogy ha tudná, ő lenne a legboldogabb.
Október elsején, pénteken vesznek végső búcsút Széchy Tamástól: minden idők legeredményesebb magyar úszóedzőjét délután negyed háromtól kísérik utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Kemény Dénes, az olimpiai bajnoki címét Athénban megvédő vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya: - Magam mindig is az eredményjelző tábla híve voltam, így aztán - figyelembe véve a bevásárlókocsinyi érmet, amit Széchy Tamás tanítványai nyertek - csak egyetérteni tudok azzal, hogy ő legyen a névadó. Külön öröm, hogy a hírek szerint lesz is mit megkeresztelni. Mindenesetre a hazai úszó- és pólósport az elmúlt száz esztendőben rászolgált egy olyan létesítményre, amely az Eb után akár egy közös világbajnokságnak is otthont adhatna. Ha viszont valamilyen oknál fogva nem készülne el, akkor úgy húsz évig biztosan nem kellene semmiféle világverseny pályázatán gondolkodnunk.
Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya: - Ha valaki, akkor Széchy Tamás megérdemelné, hogy a nevét uszoda őrizze Budapesten. Ahogy ő örülne, úgy örülök most én is annak, hogy az akadályok lassanként elhárulni látszanak az építkezés megkezdése elől. A magunk részéről a jövő évi ifi kontinensversenyre tíz aranyat, a 2006-os felnőtt Eb-re pedig olyan csapatot ígérhetünk, amely ott és a pekingi olimpián is méltóképpen szerepel majd elődei eredményeihez.
Elúszik az úszó Eb? - Van, ahol nem megy, van, ahol drága az építés
Népszabadság szerző: Ö. Z. 2004. október 1.
Margit-sziget: a medence helye még teniszpálya fotó: Kovalovszky Dániel
A környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok elutasították a Margit-szigetre tervezett uszoda elvi építési engedélyét, így kétséges, hogy a jövő évi ifjúsági úszó Eb-re elkészülhet a medence. A miniszteri biztos szerint minden időben készen áll majd.
Magyarország 2002 decemberében nyerte el a 2006-os úszó, vízilabda, műugró, műúszó és hosszútávúszó Európa-bajnokság rendezési jogát, ezért építeni kell egy világszínvonalú medencekomplexumot kiszolgáló létesítményekkel, lelátókkal, a sajtót és a nézőket kiszolgáló világszínvonalú technikával. Az Európai Úszó Liga ajánlásai szerint egy évvel a 2006 nyarán tartandó kontinensverseny előtt már készen kell állnia a budapesti létesítménynek, hogy azt tesztviadalokon is ki lehessen próbálni. Az első tesztviadal a jövő júliusi budapesti ifjúsági Európa-bajnokság.
Elnyertük tehát a viadal rendezési jogát, de úgy, hogy nem tudtuk, hol rendezzük meg a versenyt. A kormány 2003. május 28-án a lágymányosi helyszínt jelölte ki határozatában, az idén áprilisban viszont már úgy döntött, hogy a Margit-szigeten lesz a verseny. Ennek részeként a Hajós Alfréd uszoda mögötti, jelenleg a Pénzügyminisztérium teniszpályáinak otthont adó területre tervezték a tízpályás úszó-, illetve kéttornyos műugró-medencét - a létesítmény a közelmúltban elhunyt úszóedző, Szécsi Tamás nevét viseli majd. A védettnek nyilvánított közparkból közel háromhektárnyi területet visz el az építkezés, mellesleg úgy hatvan fát ki kell vágni.
A döntés hallatán a zöldek azonnal tiltakoztak. Megütközéssel vették tudomásul, hogy noha a XIII. kerület tavaly decemberben változtatási tilalmat rendelt el a szigetre, az önkormányzat június 24-én ezt a maga alkotta tilalmat feloldotta. Kizárólag a létesítményfejlesztés területére, hogy megindulhasson az építési engedélyezési eljárás. A környezetvédelmi szakma már áprilisban jelezte aggályait, ezért nem is meglepő, hogy az elvi építési engedély kiadásához a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség nem járult hozzá. Ennek legfőbb indoka, hogy a Margit-szigeti, sérülékeny, parti szűrésű ivóvízbázis védőterületén épülnének a medencék. A szigeten nincs szennyvíztisztító telep, emiatt az uszoda vizét - plusz a mosdókét és a WC-két - az amúgy is szennyezett Dunába engednék, a szennyvízkibocsátás növelése viszont nem fogadható el. Hasonlóan elutasította a tervet a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet is. A két nemleges hatósági vélemény miatt az önkormányzatnak el kell utasítania a kérelmet. Ha nem ezt teszi, a környezetvédelmi felügyelet vizsgálatot indít. Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint a két jogerős határozat alapján kizárt, hogy kiadnák az építési engedélyt. Új terv és új engedélyezési eljárás kell. Ez elvileg újabb hónapokat vesz igénybe.
Ilyen feltételek mellett kétséges, hogy egy világverseny fogadására is alkalmas úszómedence, illetve a kiszolgáló létesítmények megépítésére elegendő-e a rendelkezésre álló idő. A hivatal - vélhetően hivatalból - optimista. Görözdi György, miniszteri biztos szerint az uszoda elkészül a jövő évi ifjúsági úszó Európa-bajnokságra. Állítja: az eddig felvetődött kifogásokat orvosolni tudják. Ennek ellentmond, hogy az ilyen építkezések előtt kötelező régészeti feltárások sem kezdődtek még el, bár Görözdi szerint ez a feltöltött terület nem rejt régészeti emlékeket. A területet ennek ellenére fel kell tárni. Ez a munka állítólag októberben lefut. A miniszteri biztos állítja: az eredeti beruházási tervtől nem tértek el, a tervezési feladatok végén járnak. Az idén lebontják az építést akadályozó építményeket, és megkezdik az alapozást. Ha kemény tél elé nézünk, a tervek borulhatnak.
A lapunk által megkérdezett építészek szerint elvileg ilyen rövid idő alatt is megépíthető az uszoda. Csakhogy: a világon mindenütt a gyors építkezés alapja az alapos tervezés, előkészítés. Percre lebontva kell ismerni minden lépést. A szakma szerint a feladatot kiváló csapat nyerte el, a munka azonban nincs előkészítve. Sok eljárást, engedélyt már évekkel ezelőtt el kellett volna indítani, s nem az építkezés előtti hetekben arról egyeztetni, hogy bezárjanak-e egy kutat, vagy sem.
Logikusabb helyszínnek tűnik a sokkal jobban megközelíthető Lágymányos, amit az ott tanuló több ezer egyetemista is ki tudna használni. Igaz, ennek felépítésére sincs elég idő. Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke szerint Lágymányosra pénz sincs. Az előírások szerint egy tízsávos és egy nyolcsávos medence kell az Eb rendezéséhez. A felhasználható keret a Margit-szigeti variációra elég.
Az ügyben megkérdezettek többsége kényes ügynek nevezte az uszodaépítést. Magyarázatuk szerint azzal, hogy az építést előterjesztő Gyurcsány Ferenc volt sportminiszter ma már kormányfő, más dimenziót kapott az ügy. Így érthető, hogy miért nyilatkozta lapunknak Császár Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtófőnöke, hogy a szaktárcának az üggyel kapcsolatban nincs álláspontja. A véleményformálás a minisztériumi és a vízügyi felügyelet feladata. A független intézmények működésébe nem szólnak bele.